A bolognai és a különélés hozzávalói

Már a harmadik hetemet kezdem a fővárosban. Durván repül az idő mikor valmi új és az azzal járó dolgok meghozzák az életkedvem. A közlekedést is sikerült elsajátítanom ez idő alatt. Legalábbis a lakástól munkáig tartó távon. Bár az sem kis teljesítmény mert szűk 1 óra út. Busz-villamos-busz.
Már visszatalálok egyedül is. Rálettem kényszerítve, mert Tibor pénteken hozza a bőröndjét és ha bégzünk egyenesen megy haza. Én viszont nem cipelem be a munkahelyre a cuccom így munka után nyugiban visszautazom ide a lakásba. Kitakarítok, mert hiába csinál úgy mintha takarítana nem hagy nyugodni a lelkem amíg meg nem csinálom és eddig (2x) rákellett jönnöm, hogy nekem van igazam. Elmosogattam, elpakoltam, kisöpörtem, felmostam és nyugodtan utaztam haza péntek este a 6órási busszal. Ez már 2x bevállt ennél is fogok maradni.
Hétköznapok eltelnek elég jól. Egésznap munkában, este pihi a lakásban majd reggel kezdődik elölröl. Elég monoton de még élvezhető. Kicsit bánt, hogy egy 2x akkora pasival vagyok összezárva mint én aki halálosan lusta és képtelenség rávenni, hogy eljöjjön velem várostnézni. Egyedül pedig utálok lenni. Azthiszem itt az ideje, hogy gyakoroljam az egyedüllétet. Most Patrik is délutános így a telóm is kevesebbet nyomkodom.. (azért készül ez a bejegyzés is)
Majd ezen a héten valamikor munka után felfedezem magamnak a várost! Már elindultam egyszer de nem mentem messzire csak egy villamos megállónyit bár gyalog. Volt egy kis rendezvény itt majd vissza már busszal mentem.
Apropó Tibor.. vannak jobb és rosszabb napjaink. Kicsit utálatos tud lenni olyankor bedurcizok majd jön egy kis békítő csokival és minden el van felejtve :'D Am általában véve nagyon jól elvagyunk itt kettesben.
Aminek én igen Patrik már nem annyira örül. Sőt mondhatnám utálja és halálosan féltékeny még az élő fára is :( Ez megnehezíti az életem, mert mikor szomorkodik otthon egyedül akkor énnekem is rosszkedvem lesz itt. Ez annyira elfajult mostanában h mikor találkozok vele végre hétvégén olyan rosszul érzem magam attól, hogy újra elkell válnunk egy hétre, hogy már már többet sírok mikor együtt vagyunk, mint mikor külön :(
Azóta megbeszéltük az összeköltözést de még várni kell vele ami egy nagyon nagyon nehéz dolog.
Végre eljött az F1es hétvége is :) Már csak párat kell dolgozni és aludni majd pénteken haza, szombaton megyek hozzá ott alszok, vasárnap reggel megyünk este haza hétfő szabadnap így este jövök vissza pestre. De várom már ezt a hétvégét!
Hihi a bolognai.. :)
Bevásároltunk Tiborral felesben és úgy döntöttünk főzünk egy bolognait. Rákellett jönnünk, hogy nem csak az alapvető hozzávalókból áll. Kell hozzá még tésztaszűrő és sajt reszelő is. Nekünk egyik sem volt de megoldottuk :D
Lassan de biztosan mindenem meglesz itt. A nagy esőzések alatt egyszál pólóban járkáltam mert 2hét alatt nem voltam képes áthozni egy pulcsit.
Most itthagytam kb minden cuccom és hoztam át hosszú/meleg cuccokat is na meg persze ernyőt.
Vettem mosóport és öblítőt is. Ma megkíséreltem kimosni a ruháim, kisebb nagyobb sikerrel össze is jött. Hát nah.. nem árt megmondani a gépnek, hogy mit csináljon és nem csak értetlenül bámulni :'D
Én olyan jókat nevetek magamon :D Na meg mikor nem nem gyulladt be a gáztűzhely és rájöttünk, hogy nem árt ha megnyitjuk hozzá a gázt!! :D
Nagyon élvezem az ittlétet. Egy dolog kivételével nem adnám semmiért. Az pedig, hogy Patrikkal lehessek. Így együtt édes kettesben egy kis lakásban boldogságban, nyugalomban, szeretetben :')
Ehhezképest hazamegyek és csak a vita van. Tiszta felüdülés, hogy nem kell otthon töltenem az egész hétvégét, megyek Patrikhoz őket meg..
Az otzhoniakról jut eszembe a macsekom! Ő általában véve kifejezetten utálja az embereket. Most mikor otthon voltam hétvégén leültem már ugrott az ölembe lefeküdtem mászott rám és ott aludt velem teljesen reggelig bújik hozzám dorombol meg minden cuki cicás dolog.. Rá se lehet ismerni! Hiányoztam neki :)

Vasárnap Patriknál voltam. Még reggel beszélgettem Andival, hogy 11re megy dokihoz és valószínűleg kiderül a baba neme.Nagyon nagyon izgultam érte, hogy kislány legyen. Telt múlt az idő.. 11.. 12.. 13óra.. már ráírtam, hogy mi volt a dokinál, mert már tűkön ülök úgy izgulok. Majd jött a válasz: "ennek is vége"
Vígasztalhatatlanul zokogtam perceken keresztül Patriknak a vállán :( Annyira nagyon sajnálom szegényt. Ott voltam vele mikor az előzőt megtudta szóval tudom min megy át.

Megjegyzések

  1. Jó szórakozást az F1-es hétvégére pároddal! Majd írj élménybeszámolót. A pesti lakás készleteit, meg majd "útközben" feltöltitek, mikor én is elcuccoltam otthonról, nekem is utána derült ki, hogy mennyi mindent kell beszerezni, de majd belejössz és később már rutin lesz :)
    A Tibor viszont megerőltethetné magát kicsit és segíthetne olykor. Gondolom otthon lakik az anyukájával, aki mindent elrendez neki.
    Sajnálom, a babát, sok erőt kívánok így ismeretlenül is Andinak!

    VálaszTörlés
  2. Köszi a kommentet a blogomon :) Örülök, hogy hallok felőled, remélem majd valamikor lesz időd a blogodon is bejegyzést írni, kíváncsi vagyok, mi újság veled. És igen, vettem cipőt ma délelőtt, mert a másik már vállalhatatlanul szét volt szakadva és fáztam is benne rendesen. Kellemes őszi napokat neked :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Örülj a hét minden napjának

Karácsonyi csodák márpedig léteznek

Átok