Így telt a hetem #1

Először is a szombati (02.20.) álmomról, ami kapcsolódik az előző bejegyzésem utolsó mondatához.

Azt álmodtam, hogy összejöttem egy Márk nevű (ismeretlen) sráccal. A történet mindössze az első csókot és az azutáni néhány percet tartalmazta... De! Olyan elképesztően helyes volt az a pasi, hogy én olyat még csak képen láttam. *_*
Igen, ezt muszáj volt leírnom.

Az álom egy kívánság, melyet a szíved teremt.

Oh a munka. Egyszerűen imádom!
Így egy hét után csupán annyira fáradtam el, hogy szombaton 11:45-ig aludtam, de semmi gond. A feladat jó és könnyű. Most épp egy helyi gimnáziumot leltározunk. Azt hiszem elég ha annyit mondok, hogy már a pincében és a padláson is jártunk.

Van egy azaz 1 munka társam aki történetesen fiú. Tibornak hívják és 25 éves. Mivel a főnök asszonyt csak hétfőn láttuk (a hét többi napján Pesten volt dolga), így volt időnk meg/kiismerni egymást valamennyire. Nem, még véletlenül sem említeném egy lapon az álmomban szereplő fiút és őt. Nem degradálnék senkit az interneten, így maradjunk annyiban, hogy ég és föld. És mivel borító alapján nem ítéljük meg a könyvet el kell, hogy mondjam NAGYON kedves és már most sok mindent köszönhetek neki. 2 héttel korábban kezdett, mint én ezért ő tanít(ott) be a dolgokra.

A külső helyen lévő dolgokat már elsajátítottam. Még a gépen lévő adminisztrációt kell teljes mértékig felfognom és minden oké lesz.

Mindössze 5 nap telt el de nekem már van vicces sztorim!
*Épp úton voltunk az egyik terembe mikor a középsulis osztály főnököm jött velem szembe. (nem itt tanultam és ő sem itt tanít csak szülőire ment) Köszöntem neki, de a látvány és a felismerés olyan sokkot okozott, hogy konkrétan telibe nekimentem egy szekrénynek, ami majdnem felborult. Nevetni ér! Én és Tibor is röhögő görcsöt kaptunk a mutatványomtól, na és persze mindenki más is akinek utána elmeséltem.
*Vagy az mikor a már besötétedett iskolai folyosókon zajokat hallok és megijedek..
*Vagy benyitok egy sötét terembe és kivágódik az balak én meg sikkantok egyet, mert megijedek..
*Vaaagy csinálgatom a leltárt egyedül a teremben és egyszer csak leszakad magától a terem végében a szekrényajtó...
*Óóó és azt, hogy beválasztottam magamnak a földrajz termet két A4-es oldalnyi térképpel már nem is említem...

Szóval vannak megmozdulásaim, de minden  a legnagyobb rendben. Szerződést most fogok majd kapni, mert úgy volt, hogy szerdán kapom meg csak pesten kellett maradni a főnökasszonynak. Akivel az eddigi kapcsolatunk elég hullámzó. Az interjún megjegyezte, hogy cseréljem le az életrajzomban a képem, mert nem fog visszahívni senki -nem azért, de ő is visszahívott, fuck logic- majd felvett dolgozni. Az első napon kritizálta az öltözékem, majd szerdán a második nélküle töltött nap végén kaptunk egy e-mailt tőle.



Mondanom sem, kell, hogy úgy örültem neki, hogy majd kiugrottam a bőrömből.

Most nálam az iroda kulcsa szóval én nyitok hétfőn.

Új hét, új lehetőségek, feladatok, sikerek.. stb. Ilyen is régen volt már, hogy vártam a hétfőt. Szóval ilyesmi érzés mikor a helyén van az ember. Egészpontos akkor lesz mikor elérem a céljaimat. Most is nagyon jól érzem magam, mindössze a szerelem ami hiányzik az életemből. Azthiszem majd ha elérem a céljaimat az már olyan érzés lesz... amit most nem tudok szavakba önteni. Na majd akkor megpróbálom. Most mindössze annyit érzek, hogy jó úton vagyok.



A hétköznapok tehát így teltek el. Rendesen elfáradtam mind fizikailag, mind mentálisan de teljes mértékig megéri, mert szeretem amit csinálok.

Hétvégén pedig szombaton arra a szuper álomra ébredtem, plusz, hogy majdnem 12 óra alvás után elfeküdtem a nyakam és a bal fülem. Feküdte már el ember a fülét?! xD Délután pedig volt szerencsém beszélni Gabival. Később találkoztunk a városban és 2-től fél 7-ig együtt voltunk.





 Beszélgettünk komoly dolgokról és nevettünk is sokat és nagyon.

Vasárnap eljöttek Andiék(nővéremék) hozzánk látogatóba.



Délután még pihi és mindjárt itt a hétfő. :D

Megjegyzések

  1. Hihi, álmodtál magadnak egy jó pasit :) Remélem, hamarosan meg is találod! Örülök, hogy jól telt az első heted a melóban, csak így tovább!A Tibor biztos jó fej. De a főnököd kicsit fura :/ Mármint, miért szólja le a ruhádat, mi baja volt vele? Emlékszem, gyakorlati helyemen az én sznob főnököm is beszólt a cuccomra, valami olyasmit, hogy cseréljek ruhatárat, mert ide (mármint gyak. helyemre) emberek járnak, pedig egy átlag farmer+pulcsi volt rajtam, semmi feltűnő. Na persze a nyalis munkatársam micimackós, meg tapsihapsis full ovis pulóvere az rendben volt...
    További szuper melót kívánok, majd írj további fejleményeket!
    A tesód kisgyereke tök cuki <3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon remélem :) Részben jogos volt, hogy leszólta a ruhámat, mert hajlongálni kell és kilátszott a derekam..
      Pff.. vannak ilyen retard emberek.
      Köszönöm! :D
      NAgyon imádom, olyan kis husi :D <3

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Örülj a hét minden napjának

Karácsonyi csodák márpedig léteznek

Átok