így telt a hetem #2
Azt hiszem idő hiányában így hetente fogom megírni a beszámolókat a történésekről. Remélhetőleg sikerülni is fog, hogy vasárnaponként emlékezzek az egész hétre.
Hétfőn elkezdődött munkás életem második hete. Olyan durván jó nap a hétfő, hogy 1; csak akkor látjuk a főnök asszonyt, 2; a nap végén megkérdezte, hogy kérek-e valamire előleget?! Persze illedelmesen elutasítottam,d e jólesett, hogy megkérdezte. Bár akiknek beszéltem erről azok közül az egyikőjük szerint pedagógiai célzattal kérdezte. Vagyis ha igennel válaszoltam volna egy ilyen kérdésre a 6. napom végén lehet, hogy el is küldött volna melegebb éghajlatra.
Kedden már ketten voltunk Tiborral és a PH-t kellett leltároznunk. A padláson kincset találtam és nem tudtam megállni, hogy ne örökítsem meg.
Milyen szuper kukák már! Én miért nem láttam ezeket soha a városban és miért rejtegetik a padláson az emberek elől?!
Majd visszamentünk a suliba azt folytatni. A nap vég efelé pedig hát.. öhmm... , hogyis mondjam... kicsit elvoltunk és olyan röhögő görcsöt kaptam, hogy alig tudtam abbahagyni a nevetést.
Szerdán a nevetést felváltotta a fejfájás és attól szenvedtem egész nap.
Csütörtökön sokat haladtunk és úúúgy vártam a pénteket, mint a messiást.
Péntek új nevén NAGYON PÉNTEK halálos szenvedés volt. Nagyon kifáradtam a hét végére, nem is részletezném...
Hétvégém sem úgy telt ahogy elterveztem.
Elképzelés: szombat átalvása, vasárnap punnyadás.
Valóság:
Szombaton reggel 7-kor keltett Attila egy bögre teával. (Ennek elő története, hogy én direkt korábban kelek, hogy nyugodtan eltudjak készülni és mivel marad időm néha csinálok neki kávét és felébresztem reggelente. Mondta, hogy ezt visszakapom mikor én aludnék. Mire azt válaszoltam, hogy ha egy nagy bögre teával jön nem bánom -nem kávézok- És ő be is tartotta.) délelőtt pedig felhívott nővérem, hogy vigyek el neki egy telepítő CD-t szóval még utazhattam is. Délben mentem is a busszal és 5-ig ott voltam. Szóval nem pihentem.
Vasárnap pedig Gabival beszéltem, aminek az lett a vége, hogy hozzá is mentem a deles busszal csak egy másik városba és este 6-ig ott voltam. Sőt vele még sétáltunk is a városban és a lábam kivan. Nem tudom mi lesz így velem 6 napig a melóban!?
Hétfőn elkezdődött munkás életem második hete. Olyan durván jó nap a hétfő, hogy 1; csak akkor látjuk a főnök asszonyt, 2; a nap végén megkérdezte, hogy kérek-e valamire előleget?! Persze illedelmesen elutasítottam,d e jólesett, hogy megkérdezte. Bár akiknek beszéltem erről azok közül az egyikőjük szerint pedagógiai célzattal kérdezte. Vagyis ha igennel válaszoltam volna egy ilyen kérdésre a 6. napom végén lehet, hogy el is küldött volna melegebb éghajlatra.
Kedden már ketten voltunk Tiborral és a PH-t kellett leltároznunk. A padláson kincset találtam és nem tudtam megállni, hogy ne örökítsem meg.
Milyen szuper kukák már! Én miért nem láttam ezeket soha a városban és miért rejtegetik a padláson az emberek elől?!
Majd visszamentünk a suliba azt folytatni. A nap vég efelé pedig hát.. öhmm... , hogyis mondjam... kicsit elvoltunk és olyan röhögő görcsöt kaptam, hogy alig tudtam abbahagyni a nevetést.
Szerdán a nevetést felváltotta a fejfájás és attól szenvedtem egész nap.
Csütörtökön sokat haladtunk és úúúgy vártam a pénteket, mint a messiást.
Péntek új nevén NAGYON PÉNTEK halálos szenvedés volt. Nagyon kifáradtam a hét végére, nem is részletezném...
Hétvégém sem úgy telt ahogy elterveztem.
Elképzelés: szombat átalvása, vasárnap punnyadás.
Valóság:
Szombaton reggel 7-kor keltett Attila egy bögre teával. (Ennek elő története, hogy én direkt korábban kelek, hogy nyugodtan eltudjak készülni és mivel marad időm néha csinálok neki kávét és felébresztem reggelente. Mondta, hogy ezt visszakapom mikor én aludnék. Mire azt válaszoltam, hogy ha egy nagy bögre teával jön nem bánom -nem kávézok- És ő be is tartotta.) délelőtt pedig felhívott nővérem, hogy vigyek el neki egy telepítő CD-t szóval még utazhattam is. Délben mentem is a busszal és 5-ig ott voltam. Szóval nem pihentem.
Vasárnap pedig Gabival beszéltem, aminek az lett a vége, hogy hozzá is mentem a deles busszal csak egy másik városba és este 6-ig ott voltam. Sőt vele még sétáltunk is a városban és a lábam kivan. Nem tudom mi lesz így velem 6 napig a melóban!?
Örülök, hogy a fejfájást leszámítva jól telt ez a heted is. Az meg külön tök jó, hogy Gabival a történtek ellenére baráti szinten tudtatok társalogni.
VálaszTörlésKöszönöm. Én is örülök! :)
Törlés