El nem küldött üzenet

Azért bunkózok mindenkivel, mert azt akarom, hogy mások is átérezzék nekem milyen szar. Mindig is ilyen voltam, de hisz ezt tudod. Per pillanat ott tartok, hogy utálom magam, az egész életemmel együtt. Totál kilátástalan minden..

Munkahelyről 5 nap után elküldtek, szerinted milyen szarul esett??! Átsírtam az éjszakát..

Szerelmes lettem, azt hittem, hogy végre boldog lehetek és elakart titkolni?! Na az kemény volt. Azt hittem ott süllyedek el szégyenemben. Rohadtul utálom őt emiatt, mégis Én hívtam fel őt kedden hazafelé. Bár nem szolgált semmi új információval. Miatta is napokig bőgtem..

Annyi barátom van, hogy egy kezem is sok ahhoz, hogy megszámoljam. Ráadásul ezek is tűnnek el az életemből veled együtt. Hiába legjobb barátnő meg minden. Gréti is azt mondta, hogy legjobb barátnők mindörökké és valójában áprilisban láttam utoljára. Kegyetlen érzés, hogy olyan emberek akikről azt hittem, hogy az egyik legfontosabb  vagyok nekik egyik napról a másikra semmibe vesznek..

Utálom a múltam és ha valaki eszembe juttatja azt meg még jobban. Szandi ezzel a beszólásával olyan régi sebeket tépett fel ami azt hittem már nem is létezik. Úgy látszik mégis és ez már örökre a részem marad. Nagyon nagyon gyengepont ez nálam és pont betalált..

Utálom a múltam a jelenemmel együtt. Azt várom amikor már a jelenem is a múltam lesz és az egészet beteszem az elmém egy olyan kis zugába ahol nem találok rá többet. Kivéve, ha valaki egy jó nagyot rúg abba  a kis zugba, hogy emlékeztessen oda elrejtettem ezeket..

És még rengeteg fájdalmat. Mindről tudsz. Egyről viszont nem. Mikor tegnap este többek közt miattad sírtam Evi. Az a rövid beszélgetés elég volt ahhoz, hogy rádöbbenjek már a mi kapcsolatunk sem a régi. Te is észrevetted tudom, máskülönben nem kértél volna annyiszor bocsánatot. Tudom, hogy tudod, hogy igazam van, mikor azt mondom már te is hanyagolsz. Mindig ezzel jövök de Vili mellett volt rám időd..

Félek, szomorú vagyok, csalódott és minden pocsék érzés ami csak létezik. Azt hinnéd, hogy nekem itthon olyan jó, de közben rohadtul nem. Anya folyamatosan helyezi rám a nyomást. Meg lehet, hogy el is kell költöznünk még nem tudom..

Ez a sok rossz dolog felgyűlt bennem és tegnap kibőgtem magam. De most tényleg nem volt senki akinek elpanaszolhattam volna a bánatom, mert még te is egy ok voltál. Amiket itt felsoroltam csak a  főbb okok. Sírtam, sírtam és olyan dolgok is eszembe jutottak, mint Apa, Nándi vagy az a bunkó nő a telefonban. 

És milyen simán meggyőztelek róla, hogy semmi bajom...